Tündérvár – római őrtorony

Traianus császár uralkodása idején, a II. század elején alakult ki a Duna mentén a Római Birodalom védvonala, a limes. A IV. században I. Valentinianus tovább erősítette ezt a rendszert: erődítményeket és őrtornyokat építtetett Pannonia területén. Arrabona (Győr), Quadrata (Lébény-Barátföldpuszta), Ad Flexum (Magyaróvár) és Gerulata között a limes a Mosoni-Duna vonalát követte. Az erődök között hadiút húzódott, amely nagyjából a mai Budapest–Bécs útvonalnak felel meg. A kisebb őrtornyok, a burgusok jelzőtornyokként működtek: nappal füsttel vagy lánggal, éjszaka kürtjelekkel adták tovább a figyelmeztetéseket.

Barátföldpuszta ma Lébény része, az egykori erőd nyomai ma is kiemelkednek a földből. Innen keletre található Öttevény, amelynek neve egyes vélemények szerint a régi köves utakhoz kapcsolódik, mások szerint pedig a folyók által lerakott hordalékra, az „öntevényre” utal.

A kutatók szerint Kunsziget határában, a Toronyvár-dűlőben is állt egy római őrtorony. Visy Zsolt régész szerint a Duna-parton ma is látható falmaradvány ennek az építménynek a része lehet. A IV. században a környéken a X. és XIV. légió katonái állomásoztak, akik feltehetően ezt a burgust is használták.

A lelőhelyet több régész is vizsgálta. Mithay Sándor 1949-ben egy rendkívül kemény, részben ledőlt római falról számolt be, amelyet a helyiek már korábban is bontani próbáltak. Gabler Dénes 1965-ben megállapította, hogy az építmény valószínűleg négyzet alakú lehetett, és egy részét a Duna mosta el.

A későbbi kutatások során Tóth János Attila víz alatti falmaradványokat vizsgált. A falazás módja alapján feltételezte, hogy a római korban kikötői létesítmény vagy rakpart állhatott itt. A 2004-es víz alatti radaros vizsgálatok során középkori és kora újkori leletek kerültek elő, ami arra utal, hogy a római kori köveket később is felhasználták. 2011-ben újabb kutatások történtek, de újabb jelentős falmaradványt már nem találtak.

Kunsziget 2007 óta tagja a Magyar Limes Szövetségnek. Magyarország 2018-ban közösen pályázta meg a dunai limes UNESCO világörökségi címét Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával, de 2021-ben kilépett a programból. A másik három ország limes-szakaszai később megkapták a világörökségi elismerést.

A kunszigetieket régóta foglalkoztatja a Mosoni-Duna partján látható kőhalom eredete. A néphagyomány Tündérvárnak nevezi, és több legenda is kapcsolódik hozzá. Az egyik történet szerint itt kőszívű tündérek éltek. Egy viharba került három ember menedéket kért tőlük, de a tündérek könyörtelenül elzavarták őket. A bajba jutott emberek megátkozták a várat, amely azonnal összeomlott, és csak a kőhalom maradt utána. A nép úgy tartotta, hogy aki a köveit bontani próbálja, arra szerencsétlenség vár.

Egy másik legenda szerint a várban tündérek laktak, akiket a Hédervári gróf el akart hurcolni. Miután ellenálltak neki, a gróf elűzte őket, a várat pedig elsüllyesztette, csak egy torony maradt meg belőle. A történet szerint a környék falvainak szépséges leányai a tündérek leszármazottai. A legenda Mátyás királyt is megemlíti, aki állítólag szívesen látogatta a vidéket.

A monda későbbi része a tündérek hajából készült gyógyító párnáról és egy kegyetlen grófról szól, akit végül saját kapzsisága pusztított el. A történetek jól mutatják, hogy a kunszigeti római rom nemcsak régészeti emlék, hanem a helyi néphagyomány fontos része is lett az évszázadok során.