Lendvai Ivánné, Kunsziget polgármestere köszöntötte a bemutató résztvevőit, majd dr. Medgyesy-Schmikli Norbert művelődéstörténész, egyetemi docens osztott meg néhány gondolatot a könyvről.

Az egykori kunszigeti iskolamester, Paksi Márton György által összeállított énekeskönyv több mint 720 oldalon őrzi azokat az egyházi énekeket, amelyeket a korabeli közösség ismert és rendszeresen énekelt is. A kötet az egyházi év szinte teljes körét felöleli: adventi, karácsonyi, újévi, vízkereszti, nagyböjti, húsvéti és pünkösdi énekek egyaránt megtalálhatók benne, emellett több mint harminc szent tiszteletére írt ének, számos Mária-ének és az Oltáriszentséghez kapcsolódó ének is szerepel a gyűjteményben.

A könyv különleges értékét növeli, hogy nem csupán a 18. század énekkincsét őrzi. A kutatások szerint számos benne található szöveg és dallam még korábbi évszázadok hagyományáig vezethető vissza. A kéziratban megtalálható dallamok és szövegek is egy része később szélesebb körben, nyomtatott formában is elterjedt. Egyes dallamoknak kapcsán pedig – a jelenlegi ismereteink szerint – a kunszigeti énekeskönyvben történt az első lejegyzés.

A könyvbemutatón elhangzott: különösen figyelemre méltó, hogy mindez egy kis közösségben, Kunsziget akkori iskolamesterének munkájaként jött létre. A kézirat egyszerre jelentős zenei, irodalmi, teológiai és liturgikus forrás, amely arról is tanúskodik, milyen magas szintű műveltség és milyen gazdag egyházi énekkultúra jellemezte a térséget a 18. században.

Nem veszett el a kézirat

A kötet bemutatóján a kézirat kalandos történetéről is szó esett. Perger Gyula muzeológus és néprajzkutató elhozta újra a kunszigeti templomba az eredeti könyvet (2013-ban „járt” legutóbb Paksi Márton György könyve Kunszigeten, és akkor foghatták kézbe a kunszigetiek). Perger Gyula mesélt arról, hogy a 2000-es évek elején egyre többen keresték Paksi Márton György énekeskönyvét, amely a katalógusok szerint a győri múzeum gyűjteményében volt, ám a kéziratot hosszú ideig nem sikerült megtalálni. Később, egy revízió során váratlan helyen került elő: helytörténeti dokumentumként volt nyilvántartva.

A megtalálása után a kéziratot részletesen átvizsgálták. A kutatás azonban ezzel nem ért véget. A könyv történetének számos részlete ma is további vizsgálatot igényel, így például pontosan hogyan került a 19. század végén a bencés gyűjteménybe, majd onnan a győri múzeumba.

A kézirat bejegyzései arra is utalnak, hogy az énekeskönyvet Paksi Márton György halála után még legalább két generáción keresztül használták. Éppen ezért nem pusztán egy régi dokumentumról van szó: a kötet egy olyan, generációkon át öröklődő használati könyv, amelyben egy közösség vallási és zenei élete is nyomon követhető.

A régi dallamok újra megszólaltak

A könyvbemutató egyik különleges része az volt, hogy a jelenlévők nemcsak beszéltek a kéziratról, hanem az énekeskönyv néhány darabja meg is szólalt Orbán Kata népdalénekes jóvoltából.

A bemutatott énekek között szerepelt egy Mária-ének, amelynek szövege a 19. században ponyvanyomtatványokon is terjedt, ám a kunszigeti kézirat a többszólamú dallamát is megőrizte. Elhangzott egy Mária-siralom is, amely a magyar vallásos irodalom és lelkiségtörténet régi rétegébe vezet vissza.

A résztvevő közönség is bekapcsolódhatott az egyik énekbe, így a több mint két és fél évszázados kézirat nem csupán kiállított emlékként, hanem ma is megszólaltatható örökségként jelent meg.

A múltból örökség, a jelenben továbbadva

Az eredetivel pontosan megegyező (fakszimile) kiadás létrejöttét Kunsziget Község Önkormányzata és a helyi értéktár is fontosnak tartotta. A Hungarikum-pályázatból létrejött projekt célja nem csupán az volt, hogy a szakemberek számára hozzáférhetővé váljon egy jelentős történeti forrás, hanem hogy minél szélesebb közönség megismerhesse a Paksi-féle énekeskönyvet és a hozzá kapcsolódó értékeket.

Az új kiadás mellé kísérő tanulmány is készült, amely segíti a kötet megértését és a további kutatásokat. A projekt részeként több mint száz, az eredetihez hasonló formában készült másolat is létrejött, valamint olyan digitális kártyák is készültek, amelyek segítségével digitális eszközökről elérhetővé válik a digitalizált könyv és a hozzá kapcsolódó film.

A tervek szerint a későbbiekben további énekeket is rögzítenek és tesznek hozzáférhetővé, így a kézirat nemcsak olvasható, hanem hallható formában is egyre teljesebben megismerhető lesz. Erről Wurmbrandt András újságíró, a könyvet bemutató dokumentumfilm szerkesztője beszélt.

A könyvbemutatón többször is elhangzott: egy hagyomány és egy kulturális érték annyit ér, amennyit sikerül továbbadni belőle. Paksi Márton György énekeskönyvének új kiadása éppen ezt szolgálja. Egy 1761-ben Kunszigeten született kézirat most ismét hozzáférhetővé válik annak a közösségnek és mindazoknak, akik szeretnék megismerni, milyen gazdag zenei és lelki örökséget hagytak ránk elődeink.

A projekt “A 18. századi kunszigeti Paksi Márton György-énekeskönyv, mint országosan egyedülálló kulturális örökség jelentőségének bemutatása, megőrzése és népszerűsítése” c. sikeres pályázatból, az Agárminisztérium által kiírt, “a nemzeti értékek és hungarikumok népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és gondozásának támogatására” címmel kiírt, HUNG-2025 kódjelű pályázat keretében valósult meg.