Kunsziget utcái

A falu magja a központban levő háromszög alakú tér, ennek belsejében a fontos középületekkel, nyugati sarkában a templommal, az északi oldal sűrűbben, a déli ritkásabban, a keleti nagyobb épületekkel, lazábban beépítve — ez az évszázados gyökerekkel rendelkező településszerkezet a mai napig meghatározza Kunsziget építészeti arculatát — áll a korábban már idézett településképi arculati kézikönyvben. Az utóbbi évtizedekben a középületek száma gyarapodott, léptékük növekedett, de a helyüket továbbra is a központban találták meg. A templom, a plébánia és az iskola épületén kívül a faluközpontban áll az önkormányzati hivatal, a tornacsarnok, a tűzoltószertár, az egészségház és a bolt. A 2014-ben épült óvodát az arculati kézikönyv a környékbeli települések viszonylatában is kiemelkedő építészeti minőségűnek nevezi, mivel léptéke, tömege, tagolása révén kiválóan illeszkedik a faluképbe, ugyanakkor anyaghasználata mutatja középület jellegét. Az épület utal ugyanakkor a Tündérvárra is: az étterem egy nagyobb, a sarkon álló épületrész egy kisebb tornyot kapott a tetejére. A 2021-ben épült bölcsőde építészeti szempontból is méltó szomszédja az óvodának.

A település szerkezete ma is őrzi több száz éve kialakult jellegét, a központban a házak ma is ugyanazokon a helyeken állnak, mint a XVIII-XIX. században. Az épületek azonban mára lecserélődtek, a hagyományos falusi, hosszúházas beépítésre csupán néhány ’L’ alakúra bővített, vagy homlokzatát tekintve átalakított épület emlékeztet. Meghatározóak a két világháború között épült, zömmel a Kossuth tér keleti oldalán álló elegáns gazdaházak. Az ősi településszerkezet a mai Kossuth tér, Petőfi tér, a József Attila utca és a Fő utca — utóbbi neve 1990-ig Felszabadulás utca volt. A Dózsa György utca az 1940-es évek előtt épült. Arra vonatkozó információ nincs, hogy pontosan mikortól kapták a közterületek a neveiket, de azt tudjuk, hogy a hivatalos névadás előtt a mai Dózsa utcát Három Géza utcának nevezték (állítólag három Géza is lakott akkor itt), a József Attila utca pedig Jáger utca néven volt ismert (még ma is itt áll a „Jáger-ház”, az egykori uradalmi vadászház).
A falu területén még a 30-as években is öt vízgyűjtő „tócsa” is volt, ezeket libaúsztatónak, kenderáztatónak használták, de fürödtek is benne, tűz esetén pedig vizet nyerhettek innen. Ezek közül az egyik a mai Duna utca elején állt.

Több utca a második világháború utáni 10-15 évben nyílt meg. Ezek között van a falu keleti részén a József Attila utca végétől északra található Táncsics utca, a faluközponttól a Mosoni-Dunára vezető Duna utca (hívták Marhacsapásnak és Dunajárónak is korábban), a Győr felé vezető Győri út (a falu egyetlen lakott utcája, aminek a nevében út szerepel, nem tér vagy utca), a Duna utcát a Győri úttal összekötő Széchenyi utca (régi nevén Rozmaring utca), és a Győri útról nyíló Hunyadi utca (1990-ig Vörös Hadsereg utca).

A Táncsics utcáról Karácsonyi Lajosné mesélte, hogy régen Szenthelyi utcának hívták. Amikor még nem álltak ott házak, idős asszonyok őriztek ott libákat, kisgyerekek játszottak körülöttük. A legenda szerint ott egy vadkörtefán egyszer megjelent a Szűzanya, karján a kis Jézussal — ezt látta egy aszony meg az ott játszó gyerekek is. Az akkori plébánosnak, Kiss Mihálynak is meséltek a jelenésről, de ő nem hitt a benne, sőt amikor meglátta, hogy egy asszony a körtefa tövébe egy kis oltárt állított egy Mária-szoborral, az oltárt szétrúgta. A gyerekek segítségével az asszony újra felállította az oltárt, de a jelenést soha többé nem látták.

A másik terület, ahol ugyancsak az 50-es évek környékén építettek házakat, a falu nyugati-délnyugati részén található: a Rákóczi utcáról, az Ady utca északi oldaláról és a Fő utca (korábbi nevén Felszabadulás utca) déli részéről van szó; ezt a településrészt még a 80-as években is Újtelepnek, vagy csak Telepnek hívták Kunszigeten.

Hivatalos utcanevek a hivatalos anyagokban 1960-ban jelentek meg először, a korábbi elnevezések nem számítottak hivatalosnak. 

A 80-as években nyílt meg a faluközpontot az Rákóczi utcával összekötő Ifjúság utca (amit eleinte Petőfi Sándor utcának neveztek). A 90-es évek elején épültek meg az Ady utca déli oldalának házai. 2000 után előbb a Fő utca és Ifjúság utca között nyílt meg a Kertes utca, majd a József Attila utcáról nyíló Szent István király utca házai épültek fel, és közben új lakóépületekkel bővült a Hunyadi utca déli része is. Kunsziget legújabb házai (2017-től) a falu legdélebbi részén, Öttevény felől, az Arany János utcában épültek (épülnek) fel, valamint a temető melletti Nefelejcs utcában. Hogy pontosan hol nyithatók meg újabb lakóövezetek, azt a település rendezési terve tartalmazza.

[Forrás: Kunsziget története a Szent Antal-kultusz tükrében, Kunsziget, 2023.]